...még frissen....bár ez számomra felejthetetlen, óriási élmény volt.

Nagy dolognak tartom, hogy ezt a könyvet ( és a többi hasonlót) úgy meg tudja írni valaki, egészen pontosan Frances Mayes, amerikai írónő, hogy az olvasó élvezze az elő sorától az utolsóig.

Tudom, ez is "több" részes, de önmagában is élvezhető olvasmány. Hogy milyen kategória? Azt nem tudom, a klasszikus "útleírás" szóba se jöhet...történelem, irodalom, nyelvtanulás, művészet... szobrászat, festészet, kézműipar....életrajz, humor...gasztronómia, receptkönyv, jó ételek, finom borok, gyönyörű tájak, egy nyugodtabb, egészségesebb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb életvitel...

Ellentétként bemutat nekünk az írónő egy másik "életet", egy másik országban, hazájában Amerikában...ez az a ... itt nincs idő soha semmire, mert sok a munka, sürget az idő...kategória...

Sokat gondolkodtam mi okosat írhatnék erről a könyvről, de nem igazán tudok...ami azért szembeötlő különbség Provance után, hogy ezt egy nő írta, aki más szemmel látja a világot, annak minden apró megnyilvánulását...nem "csöpögős" romantika,  ne erre gondoljon senki.  Nagyon is amerikai, hétköznapi ember, aki képes egy másféle életritmust produkálni, amint Toszkánába ér. Ez nem esik nehezére...hisz ott van idő mindig mindenre.

Mindezek mellett pedig benne az egész élte az írónőnek, gyerekkor, munka, szerelem, házasságok, gyerek, család....szóval ez a regény maga az élet(e)...saját bőrében és azon kívül:-)))

” Életre szól a feladat, hogy kitaláljuk, ki is „a másik”, és hogy milyen az élet a saját bőrünkön kívül."

Így kezdődött... a könyv, amit még nem olvastam (betervezett olvasmány) ...Napsütötte Toszkána és itt egy részlet az ennek alapján készült filmből...(ami betervezett mozi:-))

Bramasole, a már ismerős könyvből: Édes élet Itáliában

Látogatók az írónőnél:-))

A napsütötte Toszkána

( Én meg "gyúrok" egy lottófőnyereményre:-))