Gondolatok...:-)

...az egy olyan dolog nálunk, amit csak akkor lehet az egész családdal megetetni, ha álcázom:-)) Főleg a ház ura nagy ellenzője, igaz őt már úgy kaptam, hogy a tejet, tejfölt, sajtot se szerette. Aztán, ahogy teltek az évek és én a tejfölt nem voltam hajlandó levenni a repertoárról megszokta, manapság már ő tejfölözi leggazdagabban a töltött káposztát:-)) A kemény sajtokat is szívesen nassolja. A tejet csak a feketekávéjában iszik egy icipicit, de a túróval végképp nem sikerült összebarátkoznia. Legalábbis ő azt hiszi:-)) Mivel én meg nagyon szeretek mindent, ami túrós (kapros túrós lepényt ugyan még nem ettem) gyakran csalok, és tejfölt használom túróként, vannak már olyan "hamis receptek" amelyekben a tejföl összetéveszthető a túróval...a minap egy egyszerű prósza lett meggyanúsítva, hogy abban bizony túró van...pedig nem volt. Túrós üldözési mánia:-))

Ellenben készült egy jó adag mazsolás-túrós-pudingos csiga, annak a bizonyos nagy sikerű vaníliás(pudingosnak) a túrósított változata, amit legtöbben néztek meg eddig a blogomon. A túrósítás meg úgy történt, hogy 25 dkg krémes túrót (Lidl-vödrös) belekevertem a pudingba, kapott még egy jó adag reszelt citromhéjat, nagy marék rumba áztatott mazsolát. Fel se merült a férjemben a túrógyanú:-))

túrós-vaníliás(pudingos)pudingos csiga

A hétvégén pedig a sokak által ismert és méltán népszerű Kráteres sütit túrósítottam, a fentihez hasonló módon:

A pudinghoz kevertem 25 dkg, most "hagyományos" túrót, aztán kapott  az elmaradhatatlan citromhéjból, (szerintem még a mazsola is belefért volna, de nem került bele). Annyira sok lett így a krém, hogy a szinte "gáztepsi" méretű, nagytepsimbe öntött piskótatésztára alig fért rá. Pedig elkelt rajta, elbírta, nagyon mutatós és finom lett,  nem volt "fojtogatós".

kráteres sütemény citromos-túrós pudinggal