...akkor kezdjük újra...mert nem mindig sikerülnek a dolgaink, és van ami megismételhető...:-))
Nem túl kellemes az utolsó pillanatban szembesülni a ténnyel, hogy a mellény, ami hetek alatt készült, jóval szélesebb lett, mint a gazdája...:-)) Érdekes a minta, mert csak széltében nem adja a méretet, amit várt tőle az ember, hosszában teljesen rendben van.
Hogy miért nem néztem meg korábban, mint a többi rendes kötögető? Csak azért, mert az aljáról indulva készült, egy darabban, egy 80 cm hosszú körkötőtűn, amin nem tudtam megmérni a pontos bőséget...nem tudtam kiteríteni (legközelebb két körkötőtűvel megoldom), de saját kárán tanul az ember...
Most már tudom, hogy hiba volt a megérzésre hagyatkozni, meg a tapasztalatra...ezek is képesek időnként cserbenhagyni az ember lányát. :-))
Így aztán egy röpke félóra alatt gombolyagot varázsoltam a mellényből, nem túl röpke idő alatt újra osztottam-szoroztam, hétvégén pedig újra nekikezdek...:-))
Az a hiba, hogy a szín végképp nem az a képen, ami a valóságban, igazából nem is kék, inkább zöld, a kis csillogó ezüstszálaknak meg nyoma sincs, a minta is alig látszik, szinte már mellékes az előzmények ismeretében:-))
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.