Gondolatok...:-)

Hol van már a tavalyi hó:-))... a farsang és a fánk még ugyan erősen aktuális:-)

A nagylány fenyőmániás. Nem igazán volt olyan karácsony, amikor elégedett lett volna vele, talán aprócska korában:-)) Próbálkoztunk több félével, kisebbel, nagyobbal, tövessel, vágottal... ezüsttel, frissen vágott lucfenyővel. Valami hibája mindnek volt. Leginkább az, hogy alig győztem kivárni a vízkeresztet, hogy vihessük ki minél előbb, mert mindig rettentően potyogott. Az utóbbi két évben pedig, az összes tűlevél bennmaradt:-)) csak a váz:-)) került a kuka mellé. Vízkereszt környékén.

Az élete első 23 évében mindezt végignézte a fenyőmániásunk, mindig itthon töltötte ezt az időszakot, még az egyetemista éveiben is szinte csak a vizsgák napjára utazott el. Most bezzeg már, amikor dolgozó nő, távol tőlünk... a fenyőfánk meg olyanra sikerült, mint még soha. Pont most.

Igazából ellenkezik az elveimmel is, hogy vízkereszt után  álljon a fenyő,  vagy bármilyen karácsonyi díszben pompázzunk, pár nap késés, belefér, de nem ennyi, mint most.

Január 2-án elutazott és január 22-én, mikor hazajött, a következő kép fogadta...

Csak a kedvéért maradhatott, de ehhez kellett ez a fa is...még lebontáskor se hullatott annyi tűlevelet, mint azok a lucfenyők már díszítéskor(!), amiket az elmúlt években december 23-án, férjem szeme láttára vágtak ki.

Ez remekül bírta, a kép nem is adja vissza a valóságot, de majdnem sajnáltam még én is, amikor január 23-án délelőtt elkezdte lebontani a nagylány.

Kis hiba csúszott a sorrendbe:

Az én idei farsangi fánkom még nem készült el, de Mama sütött nekünk, így a szombat esti bálozást követő, vasárnapi fabontás után ehettünk finom farsangi fánkot. :-)))