...így is nevezhetnénk a szombat esti kis családi eszemiszomot.
Pénteken, a lakásfestés utolsó mozzanataként a takarítással is éppen végeztünk, mikor berobogott hétvégére az ifjúság, azzal a kifejezett kéréssel, hogy szombat estére ne csináljunk programot. Sajgó porcikáinkkal nem épp a hétvégi kimenőnkön agyaltunk, gondoltuk még előttünk van szombat, vasárnap, majdcsak regenerálódunk:-)))
Úgy tűnt "vendégek" leszünk, az tök jó lesz...azért szombat délelőtt csak rákérdeztem, hogy mit is, miből is, hogy is, mikor is...??? Ők nem esnek pánikba egy percig sem. Szombaton ebéd után elindulnak anyagbeszerzésre, addig anya, légyszíves dagassz be egy jó adag kürtőskalácsnak valót...na meg anya készít egy jó adag salátát.... aztán mikor megjönnek gyorsan csontozza, szeleteli a husit...ők meg pácolják.
Apa is csontozhatta ám a másik adagot, tüzet rakhatott, sütögethetett:-))
Ez nem panasz:-)) Inkább poén:-)) Mert nagyon jól sikerült a dolog...sokkal jobban, mintha csak az előző napokban szerzett izomláz ellen gyúrtunk volna, valamelyik zenés tehetségkutatót bámulva szombat este a TV-ben. Ebben az, az érdekes, hogy pár éve, még nagyon nehéz volt nekünk, szülőknek összedudálni a gyerekeket magánprogramjaik miatt egy-egy ilyen alkalomra. Ma már odajutottunk, hogy ők a dudások :-)))
Gyakorlatilag a fiatalok által beszerzett, régóta óhajtott tárcsát avattuk fel, és a kürtőskalács sütő rudunkat is, ami szintén tőlük származik. Az eső erre a délutánra, estére elállt, majd, ahogy végeztünk megint eleredt...
Sok kép nem készült, arra nem volt azért időnk:-)) Sajnos a kevéske se lett tökéletes, viszont így is önmagáért beszél.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.