Gondolatok...:-)

...mert a múlt héten nyaraltunk, de úgy, ahogy még soha. Nyilván mi vagyunk az országban az egyetlen ilyen család.:-)) Mindjárt kiderül miért is...

Mint már írtam róla, mi általában " gombot a kabáthoz" alapon választjuk meg a nyaralóhelyeket. Ha van egy megfelelő szállás, akkor jöhet a látnivalók összegyűjtése a kiválasztott településen, vagy a környékén, amit az idén ki akartunk küszöbölni, az  a környék. Sikerült is. :-) Nagyjából összeállt egy kis programterv, mert, mint már korábban említettem, az aktív kikapcsolódás híve vagyok. A láblógatós, vízparton "punnyadós" nyaralás nem az én műfajom.

Miután a bajai tervek füstbe mentek, a Homokhátságon kezdtünk el nézelődni, akkor még nem tudtuk miért, de Kiskunmajsán hatalmas kínálatot találtunk. Annyi kiderült, hogy egy termál fürdőhöz kapcsolódó üdülőövezet, természetesen a városon kívül. Gondoltuk ez nem nagy probléma, 45 perces sétával el lehet jutni Kiskunmajsára, némi látnivaló ott is akad, beterveztünk egy-két kirándulós napot is, tervben volt egy ópusztaszeri kiruccanás.

Igen ám, de, ahogy közeledett a nagy nap, egyre fokozódott a kánikula, egész hétre hőséget jósoltak. Indulás előtti napon, biztos, ami biztos, gyorsan beszereztünk a férjemmel fürdőruhát magunknak, na meg nekem egy jól takaró strandkendőt. Másnap a viszonylag hosszú út alatt már a lányok is gyúrtak ez  utóbbi jótékonysági kendőre, úgyhogy, elfoglaltuk a szállást, utána addig mentünk a környéken, amíg nem találtunk megfelelő kendőket nekik. De akkor már kellene kalap is...:-)) sőt a napszemüveg is szóba került, mint kellék  a teljes inkognitóhoz:-))) azt nem vettünk akkor, de későbbiekben rákényszerült egyikünk, majd erről később írok...

Gyakorlatilag itthon konkrétan nem beszéltük meg, hogy strandolni fogunk, de miután felszerelkeztünk valami tudat alatti :-)) oknál fogva, strandrakész állapotba, nyilván nem volt kétséges, hogy debütálunk.. Mi ugyanis még sosem voltunk együtt a családdal strandon. Én úgy 30 éve, még lánykoromban jártam utoljára ilyen helyen, a férjem sem volt ez elmúlt 24 évben. A kisebb lányaink meg is jegyezték, hogy egyiküknek 20, másikuknak 18 évet kellett arra várniuk, hogy a szüleikkel strandolhassanak. De a legidősebbnek 23 is kevés volt, ő a friss diplomájával, sajnos(???) ezerrel dolgozott ezen idő alatt, így nem tudott velünk tartani.

Ugye nincs több ilyen család???? :-)))

Ennek a bejegyzésnek gyorsan vége is lesz, hisz a kánikulában, minden elvet, tervet felrúgva, minden áldott nap strandoltunk. :-))) A hőségben egyikünknek sem volt kedve kirándulni. Itt töltöttük a napjainkat, láblógatósan, vízben, víz mellett, punnyadósan, vagy épp lubickolva, de mindenképpen kellemesen.

Ez csak a bevezető :-)) volt, az élménybeszámolót is le szeretném jegyezni...folyt.köv.