... csakazértis:-))
Igen, nem adtam fel, az író újabb két könyvén rágtam át magam. Na jó, A Piedra folyón... valóban át kellet rágni magam. Érdekes módon a nagylányomnak bejött, a könyvmolyunk feladta... nekem ez nem szokásom, mondhatni csakazértis elolvastam...de nem az én világom, még akkor sem, ha két korábban olvasott regényhez bizonyos tekintetben kapcsolódik. Igaz ezek közül is csak az egyik jött be.
Akit érdekel, a könyvre kattintva többet is megtudhat róla.
A Zahir viszont más volt... nem vette át a vezetést, de erősen dobogós nálam.
Szerelem, szeretet, házasság, szakítás, fásultság, megszokás, megcsalás, szerelmi bánat, elválás, gazdagság, szegénység, züllés, boldogság...szeret, vagy nem szeret?
Mennyire befolyásolja az életet, hogy ki hová született, társadalmilag is földrajzilag is, hogy ki mennyire fogadja el a szabályokat, ami egész életünket gúzsba köti, legalábbis korlátok közé szorítja, ki lehet-e ebből jönni? Lehet-e ezen változtatni?
Persze nem egy átlagember átlagélete...a leírásom alapján olyan, mintha egy jó kis romantikus regényt ismertetnék. Pedig nem az. Nagyon nem az... A lényeg szempontjából még annak sincs jelentősége, hogy kik a főszereplők. Inkább annak van, hogy milyen emberek ők, és azok, akik között élnek...
Persze azért az írói véna nagyban befolyásolja ezt az egész történetet, de ebben az esetben nem is a történet a lényeg. Szerintem nincs is története... A gondolatok a fontosak, amik az imént felsorolt dolgok mögött vannak.
Bőven fűszerez itt is az író, hűen a stílusához mindenféle (bocsánat, ha valakit sért, de számomra) hókuszpókuszokkal. Biztos vannak olvasók, akiknek ez kell hozzá, sőt valami talán hiányozna még nekem is, e nélkül.
Nagyokat lehet gondolkodni olyan prózai kérdéseken, hogy mitől is boldog egy ember? Mi kell ehhez? Nagyon sablonos kérdés, tudom, boncolgatták már millióan, millió módon, de így még nem, ahogy itt teszik...és az az igazság, hogy a megoldás se hétköznapi, de van benne valami....
Egy apróság így utólag: A szóban forgó házaspárnak mindene megvan... egy valami nincs nekik... utódjuk. Tovább nem ecsetelem... pedig képes lennék oldalakat írni róla, órákig tudnék beszélni is róla... de ez nem ugyanaz, mintha valaki elolvassa és közben a saját "filmjét" végignézi.
A könyvre kattintva lehet róla olvasni még, de szerintem kicsit csalóka ez a szöveg...A Zahir ennél több.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.