Gondolatok...:-)

...nagy, nagy UFO-m, hogy ezzel a divatos kifejezéssel éljek. 10 év alatt készült el, a kezdéshez képest. :-))

Alapvetően, annak idején, maradékeltüntetés céljábóll kezdődött...Akkor már pár éve nem volt kötőtű a kezemben. Aztán ősszel, ahogy láttam a sok kötött szépséget a blogokon előkotortam az elfekvőmet, és egy  majdnem kész valaminek a hátát találtam a dobozban. Fogalmam se volt, hogyan tovább, de mivel úgy tűnt ismét kötéssel fertőzött leszek, szerettem volna mielőbb befejezni. Persze közbejött még 3 pár zokni, a kezdő zoknikötők tempójával, :-)) meg némi varrott karácsonyi ajándék, de szilveszter estéjére elkészült végre a sokáig befejezetlen is. Az összeállítás viszont váratott magára.

Nem lett egy csúcsszuper darab, nagyon nem, de arra jó volt, hogy ismét belelendüljek a kötésbe. Kicsit lefárasztott már a sok éve tartó varrókorszak, ami  egy sok évig tartó kötőset váltott. Rengeteget kötöttem fiatalasszony koromban a család minden tagjának, apróknak, nagyoknak, egy hét, egy felnőtt méretű pulcsi, akkoriban komoly fonalfaló voltam én is. Aztán egyszercsak a kötött holmikat felváltotta a divatban a pamut, meg a polár...én meg a kötőtűket varrógépre cseréltem.

Meglepve olvasom a  blogokon jártomban-keltemben, hogy nem csak engem kapott el a kötési láz. Azt viszont nem tudom, hogy miért pont most, és miért ennyien váltunk és térünk vissza régi, sok évvel ezelőtti hobbinkhoz, mellőzve, vagy csökkentett üzemmódba helyezve a varrógépet.

Nagyon sokat fejlődött a kötés technikája is, egy csomó, számomra új, modern dologgal találkoztam már, vagy csak többet látok így a neten, mint ezelőtt 15 évvel a magazinokból, mindenféle kötős újságokból tanulni lehetett. Fel lehet kötni... :-)) akarom mondani, meg lehet kötni a maradék fonalat. ( De van már új is :-)) Mert ugye,  az is majd jó lesz valamire :-))