...hamarosan be lesz fejezve.
Mostanában előszeretettel nézegetem a kötős-horgolós blogokat.
Eleinte csak nosztalgiáztam, de aztán, hogy beköszöntött az ősz, egyre gyakrabban gondoltam rá, hogy esténként jól esne feleleveníteni az első, igazán tartós hobbimat. A kötőtűket a varrógép ütötte ki a nyeregből sok-sok évre. Úgy 10 éve volt egy kósza próbálkozásom, (még mielőtt rákaptam volna a foltvarrásra), a maradék fonalakat terveztem feldolgozni, de valahogy nem haladt, fel is adtam.
A napokban aztán elővettem, kíváncsi voltam megy-e még legalább a sima-fordított :-)) , és megállapítottam, hogy ezt se lehet elfelejteni, mint a kerékpározást. ( Az autóvezetést az felejthető :-)))
Gyakorlatilag, fogalmam sincs, mi most a "kötős divat" (horgolásban sosem voltam igazán otthon), milyen a fonalfelhozatal, én mindenesetre befejezem azt, ami befejezetlen volt évekig. Mellény lesz belőle, ha minden igaz. Be kell fejeznem, mert nagyon inspirál, hogy megtanuljak olyat, ami sok éve kimaradt, pontosan, zoknit és kesztyűt kötni.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.