...úgy 20 évvel ezelőtt nagyon sokat.
Most azért mutatom meg, mert megígértem Jutusnak. Az elmúlt 15 évben viszont, csak akkor volt kötőtű a kezemben, amikor a lányaimat tanítgattam, hogy az iskolában technika órán tudjanak valamit produkálni ezekkel a csodaszerszámokkal. Azt hiszem legkisebbnél kimaradt ez a művelet. Mintha ők nem is tanultak volna már ilyesmit.
Ezek a kötött holmik a képeken bizony nem mai darabok, látszik is azt hiszem. A fehér csipkemintás saját részre készült az első gyerek után, de aztán elég sűrűn változtattam a méretemet, :-) még volt utána két pocaklakóm és az utolsó "aprócska" 4,5 kilójával maradandó kilókat hagyott rajtam :-)) a pulcsit azóta csak nézni tudom.
A férjemnek több darab készült, és alaposan ki is használta őket, a lányokét pedig miután kinőtték, elajándékoztam. Sajnos nem találtam még fényképeket se róluk. Erre a kis kardigánra véletlenül találtam rá, alaposan ki volt használva, mind a három lány viselte.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kis Judit 2009.06.24. 11:34:41
79881 2009.06.24. 14:09:33